Már jó pár év eltelt azóta, hogy a gyártásütemező és optimalizáló modulunkat önálló termékké formáltuk, ugyanis komoly piaci rés mutatkozott az ERP rendszerektől független, de mégis bármelyik megoldáshoz könnyen illeszthető és valóban használható, jó tervezési eredményt kínáló APS rendszerek terén. Ez a termékünk a POEM APS nevén elérhető gyártástervező rendszer:
Idővel a piac visszaigazolta, hogy a törekvésünk és az irány jó, viszont az is egyértelműen kiderült, ahhoz, hogy a POEM APS széles körben ki tudja szolgálni az igényeket, fel kellett vértezni egy ERP plusz MES rendszer szintű törzsadati háttérrel, ugyanis a legtöbb ERP rendszer nem támogatja a gyártások szervezéséhez és a gyártástervezéséhez szükséges adatok kezelését.
A legtöbb félreértés vagy tévhit jellemzően a megfelelő adatok hiányára és az ebből eredő személyi szintű információhiányra vezethető vissza. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhányat a leggyakrabban felmerülő tévhitekből:
„Már csak egy gyártástervező rendszerre van szükségünk”
Nagyon sokszor találkoztunk már azzal, hogy az ügyfél egy egyszerű ügyviteli, vagy saját maga által fejlesztett rendszer (Excel, Access) mellé szeretett volna gyártástervező rendszert. Az integrált rendszer hiánya, már önmagában is komoly korlátja egy igazán jól működő és jó tervet generáló APS rendszer használatának, az azonban konkrétan a gátja a projektnek, hogy jellemzően ezekből az adatbázisokból nem lehet kinyerni a tervezéshez szükséges technológiai és erőforrás adatokat.
Valójában a rendelt tételek, azok mennyiségei és az elvárt szállítási határidők nem elegendőek a gyártástervezéshez. Még a legalacsonyabb szintű ütemezéshez (MRP által generált durvatervhez) is szükség van komplex technológiai háttérre (műveletjegyzék, BOM, normaidők stb.)
„2-3 hónap alatt bevezethető egy APS rendszer”
A legtöbb alkalommal, amikor az adott ügyfélnél először merül fel a gyártástervező rendszer bevezetése, lényegesen egyszerűbb és gyorsabb átfutású projektnek gondolják, mint amilyen ez valójában.
Természetesen a bevezetés hossza és bonyolultsága nagyban függ az adott cég felkészültségétől, az alkalmazott technológiáktól, valamint a megvalósítandó tervezési szinttől, de az azt általánosságban kijelenthetjük, hogy rendszerint alulbecsülik az APS projekt nagyságát.
Valójában egy APS rendszer bevezetése nehézségét és időtartamát tekintve egy lapon emlegethető egy ERP rendszer bevezetésével.
„Nincs szükség MES rendszerre, mi csak tervezni szeretnénk”
Nagyon gyakran találkozunk olyan ügyféllel, ahol már működik egy általános ERP rendszer, amely jellemzően a pénzügy és a könyvelés irányából gondolkodik. Ezek a rendszerek jellemzően nem rendelkeznek sem a megfelelő mélységű, sem a megfelelő minőségű gyártási törzsadati háttérrel.
Általában elérhető bennük egy minimális receptúra, ami nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő adatokkal támogatni tudjon egy fejlett gyártásütemező rendszert.
A másik nagy probléma, hogy ezek a megoldások a legtöbb esetben nem képesek követni a gyártást, nincsen visszajelentési lehetőség, ahol a gyártásból származó tényadatok vissza tudnak érkezni az ERP rendszerbe.
Abban az esetben, ha egy ilyen környezetben kerül bevezetésre egy APS rendszer, akkor valójában egy félmegoldást kapunk eredményül, ugyanis egy gyártástervező rendszernek nem csak az a dolga, hogy egy kiindulási pillanatban adjon egy megvalósítható tervet, hanem a legfontosabb feladata az, hogy az összes létező lehetőség (megvalósítható gyártástervek) közül az aktuálisan legjobb tervet javasolja, ehhez pedig részletes technológiai adatbázisra van szükség.
Továbbá a folyamatos visszajelentés az, ami biztosítani tudja a rendszer számára a valós adatokat, amelyek alapján folyamatosan aktualizálni lehet a tervek, esetlegesen egyéb nem várt események miatt (késés, géphiba, anyaghiba stb.) akár újratervezés is szükséges lehet.
„Saját adatokkal szeretnénk látni egy személyre szabott bemutatót és jó egy tervet”
Bár a legtöbb gyártástervező rendszer, így a POEM APS is képes külső adatforrásból érkező állományok fogadására, akár Excel importon keresztül is, azonban azt fontos látni, hogy ahhoz, hogy az eredményként kapott terv valóban jó legyen és az adott cégnél dolgozó gyártástervező kolléga tervével összehasonlítható legyen, nem elegendő egy egyszerű adatimportálás.
Mivel a gyártástervezés egy rendkívül összetett és sokváltozós problémakör, ezért ha egy átfogó bevezetési folyamat és a technológiák pontos modellezése nélkül, csak az adatok beolvasásával akarjuk a jó tervet előállítani, akkor az esetek jelentős részében csalódás lesz a bemutató.
Ennek fő oka a korábbiakban leírt hiányosságok az adatokban, a technológiák és az erőforrások elnagyolt kezelése, tervezési szempontok hiánya stb., melyek nem tudnak megjelenni bizonyos rendszerekben, ezért importálni sem lehet őket.
Az ügyfél saját adatain alapuló bemutatók nagyon hasznosak tudnak lenni, mert az ügyfél a saját környezetében tudja értelmezni a rendszer lehetőségeit, azonban fontos, hogy az elvárások reálisak legyenek egy ilyen bemutató kapcsán.
„Nem akarunk folyamatosan adminisztrálni, csak egy jó tervet szeretnénk néhány kattintással”
Mondhatni, hogy ez az örök ellentmondás a szoftverek vonatkozásában. Gombnyomásra akarunk mindent látni, riportokat, jó gyártástervet, de nem akarunk adminisztrálni.
Vajon mennyiben tudja csökkenteni egy szoftver az adminisztrációs terhet egy adott vállalkozás tekintetében?
Ez is természetesen nagyon sok mindentől függ és valóban egy releváns kérdés, de most nem feltétlenül ezt kell boncolgatni. Ami most sokkal fontosabb, hogy azt kell jól meghatározni, hogy mi az az információ, adat stb., ami kritikus abból a szempontból, hogy el lehessen érni a kitűzött célokat, ugyanis azt kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a semmiből nem lesz valami.
Vagyis, ha a kollégák nem jelentik le a tevékenységüket, nem kapunk visszajelzést az üzemből, hogy melyik gyártásunk hol tart, mennyi darab készült el, géphiba van stb. akkor a gyártástervező rendszer nem fogja tudni azt, hogy éppen melyik munkával vagyunk késésben, melyik műveletet kell áttervezni másik gépre stb.
Tehát a lényeg ebből a gondolatból, hogy az adminisztráció mennyiségét mindig az elvárt hasznos információk függvényében kell meghatározni, hogy mindenki (személyek, rendszerek) hozzájussanak a számukra szükséges adatokhoz a megfelelő időben.
Összességében elmondható, hogy a legtöbb tévhit az APS rendszerek vonatkozásában abból ered, hogy nem igazán elterjedt megoldásokról beszélünk és sok esetben a megfelelő információk hiánya okozza a legtöbb félreértést.
Ahhoz, hogy reális kép tudjon kialakulni egy gyártástervező rendszer bevezetésével kapcsolatban fontos megérteni ezeknek a rendszereknek a működését és megismerni a szükséges adatok körét.
Két korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a gyártástervezés adataival, melyeket az alábbi linkeken lehet elérni:
Gyártástervezés az adatok oldaláról, avagy milyen adatokra van szükség a jó gyártástervhez
Gyártástervezés az adatok oldaláról: aktualizálás és optimalizálás