Az ESG (Environmental, Social, Governance) egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok működésében, különösen az új európai uniós szabályozásoknak köszönhetően. Bár sok cég számára még viszonylag új terület, a következő években egyre több vállalatnak kell majd kötelezően ESG-jelentést készítenie. De mit is jelent pontosan az ESG, kiket érintenek az új előírások, és miért válik mindez elengedhetetlenné? Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány fontos tudnivalót.

Háttér

2021. április 21-én az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás
csomagot melynek része CSRD javaslat mely megreformálja és nagyban kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét az NFRD-hez képest. A megnövelt jogszabályi hatáskör miatt, 2023-tól több mint 50.000 európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos közzétételekről jelenteni.  

Kiknek lesz kötelező?

1. Nagyvállalatok (már 2024-től, a 2023-as adatok alapján):
   • EU-ban bejegyzett nagyvállalatok, ha legalább két az alábbi három kritériumból teljesül:
     • Legalább 250 alkalmazott
     • Legalább 40 millió euró éves árbevétel
     • Legalább 20 millió euró mérlegfőösszeg
2. Tőzsdén jegyzett KKV-k (2026-tól, a 2025-ös adatok alapján):
   • Az EU szabályozott piacain jegyzett kis- és középvállalkozások, kivéve a mikrovállalkozásokat.
3. EU-ban működő nagy külföldi vállalatok (2028-tól):
   • Azok a nem uniós vállalatok, amelyek az EU-ban legalább 150 millió euró éves árbevételt generálnak, és itt is van leányvállalatuk vagy fióktelepük.

A Budapesti Értéktőzsde Zrt. ajánlást tett közzé, melyben arra buzdítja a kibocsátókat, hogy év végéig ESG megfelelésre vonatkozó ütemtervet készítsenek és tegyenek közzé.

Mi az az ESG?

 Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.

Miért kell tartósan számolni az ESG-vel?

A világ előtt számos kihívás áll: klímaváltozás, lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalatirányítási feltételeket. Egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.

Mi tartozik a környezetvédelmi pillér alá?

Olyan kibocsátások, mint az üvegházhatású gázok, a lég-, víz- és talajszennyezés.
Erőforrás felhasználási kérdések, például, hogy egy gyártó szűz vagy újrahasznosított anyagot használ a termelés során és hogyan gondoskodik egy
vállalat arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok „bölcsőtől a sírig” minél
inkább vissza legyenek forgatva a gazdaságba és ne a hulladéklerakóban végezzék. Hasonlóképpen elvárt, hogy a vállalatok gondosan bánjanak a
vízkészletekkel. Továbbá olyan földhasználati kérdések, mint az erdőírtás és a biodiverzitás is a környezeti pillér alá tartoznak. Ez alatt a pillér alatt jelentenek
a vállalatok arról is, hogy milyen pozitív környezeti hatása lehet az üzleti tevékenységüknek mely akár hosszútávú versenyelőnyt is jelenthet. Jelentéstétel szempontjából elmondható, hogy ez a legkomplexebb pillér.

Mi tartozik a társadalmi pillér alá?

A társadalmi pillér alatt jelentenek a vállalatok arról, hogy hogyan gondoskodnak dolgozóik fejlődéséről, illetve személyügyi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlataikról. Itt jelentenek a vállalatok termékeik biztonságáról és minőségéről. Továbbá itt jelentenek az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdéseiről (angolul, ESG témában ez utóbbi gyakran „controversial sourcing”-ként kerül említésre). Ahol releváns, elvárás a vállalatokkal szemben, hogy jelentsenek arról, milyen módon biztosítják azt, hogy termékeik és szolgáltatásaik elérhetők legyenek hátrányos helyzetben lévő kisebbségi csoportok számára is.

Mi tartozik az irányítás pillér alá?

Az irányitás pillér alatt jelentett főbb tényezők a részvényesek jogai, igazgatótanács diverzitása, a vezetőség kompenzációja, illetve hogy az mennyire van összhangban a fenntarthatósági célokkal. Továbbá itt jelentenek versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről a vállalatok.

Mi releváns mindezekből az Ön vállalata esetében?

Természetesen nem minden ESG tényező esetében egyformán érintettek a vállalatok. Például a bankok esetében az üvegházhatású gáz kibocsátások nem annyira lényegesek (egészen precízen ez a scope 1 és 2 kibocsátásokra mondható), mint egy energiaipari cég esetében. Ezeket az egyes szektorok közötti érintettségbeli különbségeket lényegességnek vagy materialitásnak hívjuk (angolul materiality). A vállalatok a rájuk nézve materiális tényezőkről jelentenek. Alapvetően a materiálisi tényezők a pénzügyi materiálitás alapján kerülnek meghatározásra. A pénzügyi materialitás azt jelenti, hogy olyan ESG tényezőket kell lényegesnek tekinteni, melyek hatással lehetnek a vállalat pénzügyi teljesítményére (pl.: váratlan plusz költségek, bírság, brand érték romlása, árbevétel csökkenés mert a fogyasztók elkezdik a fenntarthatóbb alternatívákat választani, stb). Egyre inkább elterjedtté válik az ún. „double materiality” azaz dupla materialitás. A dupla materialitás azt jelenti, hogy a pénzügyileg lényegesnek ítélt tényezők mellett a társadalmi szempontból lényegesnek ítélt tényezőket is figyelembe kell venni a jelentéstétel során. 

Mi következik ezután?

Az ESG egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok működésében, és bár sok cég számára még új terület, a szabályozási és piaci elvárások miatt érdemes minél előbb foglalkozni vele. A cikk sorozatunk következő részében mélyebben belemegyünk az ESG jelentéstétel gyakorlati lépéseibe, valamint abba, hogy milyen eszközökkel és stratégiákkal lehet megfelelni az új előírásoknak.