Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy mi az ESG, miért válik egyre fontosabbá, és kiket érintenek az új előírások. Most folytatjuk a témát, és azt vizsgáljuk meg, hogyan kell jelenteni, milyen keretrendszerek léteznek, és milyen első lépéseket érdemes megtenni a megfelelés érdekében.

Hogyan kell ESG-jelentést készíteni?

Az ESG (Environmental, Social, Governance) eredetileg befektetői keretrendszerként indult, amely a tőzsdei kibocsátók által közzétett fenntarthatósági információk értékelésére szolgált. Az ESG iránti kereslet növekedésével azonban a jelentéstételi elvárások is változtak, így mára a vállalatok fenntarthatósági jelentési sztenderdek mentén határozzák meg, mit és hogyan közölnek.

Milyen keretrendszerek alapján történik a jelentés?

Jelenleg nincs egységes ESG-jelentéstételi szabvány, azonban konszenzus alakult ki arról, hogy milyen fő témákra kell fókuszálni. A vállalatok által leggyakrabban használt két keretrendszer:

• Global Reporting Initiative (GRI) – széles körben alkalmazott szabvány, amely különböző iparágak számára kínál átfogó jelentéstételi irányelveket.
• Sustainability Accounting Standards Board (SASB) – iparágspecifikus jelentéstételi standardokat határoz meg, a pénzügyi hatásokra fókuszálva.

A jelentés legelterjedtebb formája egy fenntarthatósági jelentés kiadása, de egyre több vállalat dönt úgy, hogy az ESG-adatokat saját weboldalán teszi közzé.

Hogyan kezdjünk bele az ESG-jelentés elkészítésébe?

Forrás:https://www.deloitte.com/hu/hu/services/risk-advisory/blogs/legfontosabb-tudnivalok-az-esg-jelentestetelrol-esg360.html

Az ESG jelentéstételi folyamat elindításához az alábbi lépések javasoltak:

1. Lényeges témák meghatározása – Az ESG jelentéstétel szempontjából fontos témák kiválasztása, amelyek meghatározzák a szükséges adatok körét.
2. Workshopok és tréningek szervezése – A vállalat felsővezetői és érintett felek számára ESG-tudatosság növelése.
3. Piaci elemzés (benchmarking) – Az iparági és versenytársi ESG-gyakorlatok felmérése.
4. Felelősségi körök meghatározása – Adatgazdák kijelölése és az ESG-jelentéstételi folyamat kialakítása.
5. Alapállapot-felmérés (ESG due diligence) – Az ESG teljesítmény kiinduló állapotának meghatározása és a jelentéstételi terv kidolgozása.

ESG kérdőív kitöltését segítő kalkulátor

Az SZTFH ESG Kalkulátor célja, hogy támogassa a vállalatokat ESG-jelentéstételi kötelezettségük teljesítésében. A kalkulátor segítségével a kérdőív numerikus adatait könnyebben és pontosabban lehet kiszámítani, minimalizálva a számítási hibákat.

Kalkulátor elérhetősége: ESG Kalkulátor

Az ESG jelentéstétel nemcsak szabályozási kötelezettség, hanem egyre inkább versenyelőnyt is jelent a vállalatok számára. Érdemes minél előbb felkészülni a megfelelésre és a fenntartható működésre!

A Dsuite egyik legnagyobb előnye, hogy minden szükséges adatot képes kezelni, legyen szó környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási tényezőkről. A beépített paraméterezési lehetőségek pedig segítik a vállalatokat abban, hogy az ESG-követelményeknek megfelelően és hatékonyan készítsék el jelentéseiket.

Ha nem vagy biztos benne, hogy érintett vagy-e az ESG jelentéstételi kötelezettségekben, vagy szeretnéd jobban megérteni a témát, látogass el az „Az ESG, RBC és CSR a fenntartható gazdaságért” rendezvényre március 20-án.

Mi is ott leszünk!

Esemény linkje: https://eoq.hu/rendezveny/az-esg-rbc-es-csr-a-fenntarthato-gazdasagert-rendezveny/