Gyártástervezés az adatok oldaláról, avagy milyen adatokra van szükség a jó gyártástervhez

A korábbi cikkek alkalmával részletesen megvizsgáltuk a termelésirányítási rendszerek adatmélységét, melyek alapján egyértelművé vált, hogy miben különbözik egymástól az EPR és a MES rendszer.

A következő bejegyzésekben azt fogjuk megnézni, hogy az APS rendszerek, vagyis a gyártástervező szoftverek a termelésirányítási rendszerekhez képest milyen további technológiai és mozgási adatokat kezelnek, annak érdekében, hogy igazán jó gyártási ütemtervet tudjanak készíteni.

Talán már ebből az előző rövid gondolatból is kiderült, hogy az APS rendszer vagy modul kimondottan a gyártástervezésért felelős, és a fő feladata, hogy a számára elérhető adatok alapján, viszonylag rövid idő alatt, egy jó és megvalósítható gyártási ütemtervet készítsen a felhasználó számára. Azt, hogy egy gyártástervező rendszer mennyire jó leginkább az határozza meg, hogy mennyire jó tervet képes készíteni.

Még az elején fontos tisztázni, hogy a piacon elérhető APS megoldások között is igen jelentős különbségek vannak. Ez igaz mind az adatok vonatkozásában és igaz a tervezés módszerét és mélységét tekintve is.

Léteznek olyan megoldások, melyek valamelyik ERP rendszer moduljaként elérhetők, így annak hatékonysága alapvetően az adott vállalatirányítási rendszerben elérhető adatok mélységéig és azok minőségig terjednek.

Léteznek továbbá szigetszerű megoldások, melyek bármilyen ERP rendszerrel képesek együtt működni, azok adatait átvenni, sőt azok hiányosságait saját törzsadatokkal kiegészíteni így képesek sokkal jobb gyártástervek előállítására.

Mitől függ, hogy mennyire jó tervet képes készíteni a rendszer?

Az egyik legfontosabb és leginkább döntő tényező, hogy mennyire jó minőségű és mennyire mély technológiai adatok állnak a gyártástervező rendszer rendelkezésére, hogy tervet tudjon generálni.

A gyártás finomprogramozása egy olyan összetett folyamat, aminek a célja egy optimális gyártási ütemterv kialakítása az igényeknek megfelelően. Ezek az igények a következők:

  • Optimális kapacitás kihasználás
    • Emberi-erőforrás
    • Gépkapacitás
    • Raktárkapacitás
    • Szerszámkapacitás
  • Rendelési határidők betartása
  • Raktárkészlet optimum értéken tartása
  • Gazdaságosság
    • Termék átállások számának, illetve hosszának csökkentése
    • Szerszám átállások számának, illetve hosszának csökkentése
    • Üresjárati idők csökkentése
  • Átállások számának csökkentése
    • Termék átállás
    • Anyag átállás
    • Szerszámcsere

A fenti listából jól látható, viszonylag sok adat meg tud érkezni a termelésirányítás- vagy vállalatirányítási rendszerből a gyártástervező modulba, mint például:

  • Vevői rendelések és határidők
  • Alapvető receptúrák és műveletek
  • Beépülő anyagok
  • Norma és ciklusidők
  • Erőforrás elérhetőségi információk (gépek, szerszámok, személyek)

Már ezekből az adatokból is készíthető gyártásterv, bár ez leginkább egy durvatervként értelmezhető, amit valakinek még biztosan felül kell vizsgálni és pontosítani kell. Egy gyártástervező célszoftvertől azonban elvárható, hogy képes legyen az embernél jobb és gazdaságosabb tervek létrehozására automatikusan.

Ahhoz, hogy ezt meg tudja valósítani a gyártástervező rendszer szüksége van további technológiai adatra, melyek képesek pontosan leírni számára, hogy mitől tudhat még jobb lenni egy terv. Ilyen adatok például:

  • Átállásokra vonatkozó információk: A legtöbb APS modul vagy rendszer ezt egy mátrix segítségével oldja meg, míg a DanubiSoft POEM APS rendszerében erre egy átállási szabályszerkesztő felület lett létrehozva, hogy még pontosabban, akár a cikkről-cikkre való átállást is pontosan lehessen tervezni.
  • Gyártási szabályok: Arra vonatkozóan, hogy milyen cikkeket, milyen cikkek után lehet gazdaságosan gyártani, viszonylag kevés rendszerben lehet definiálni. A POEM APS rendszerben ez a lehetőség adott, így a sima műveleti jegyzékeken kívül további lehetőségek állnak rendelkezésre a minél gazdaságosabb gyártásterv készítésére
  • Átállások elkerülése és költségcsökkentés: részben összefügg a gyártási szabályokkal a következő funkció, ami a hasonlósági csoportok létrehozását jelenti. A hasonlósági csoport segítséget nyújt a gyártástervező rendszer számára, hogy mely cikkek használják ugyanazt az alapanyagot, ugyanazt a szerszámot, vagy ugyanazt a technológiát, így a rendszernek lehetősége van arra, hogy a rendelések közül azokat rendezze egy gépre egymás után, amelyek átállás nélkül tudnak következni egymás után.
  • Optimalizáció támogatása, receptverziók/alternatívák kezelése: Sok gyártástervező rendszer nem támogatja a több receptverzió vagy alternatív receptek kezelését, így az általa előállított terv közel sem tekinthető optimalizált tervnek. Szerencsésebb esetben az APS rendszer biztosítja a különböző verzió kezelését, akár technológiai alternatívákat vizsgál a tervezés folyamán, így az általa generált gyártásterv már egy optimalizált tervként kezelhető, mely figyelembe vette az egyes alternatív lehetőségeket (gép, szerszám, személy vagy technológia)

A POEM APS rendszerünkről itt található bővebb információ: POEM APS link

A következő fejezetben folytatjuk a gyártástervezéshez kapcsolódó adatok bemutatását, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a valóság tükrében, mindig aktuálisan és optimálisan lehessen tartani a gyártástervet.