Az előző cikkünkben elkezdtük részletesen átbeszélni a törzsadatok fajtáit, melyeket egy termelésirányítási rendszernek tudnia kell kezelni. Akkor az erőforrások irányából vizsgáltuk a gyártási törzsadatokat, aktuális cikkünkben pedig a technológiai adatokra fókuszálunk, melyek szükségesek a termelésirányítás és a gyártástervezés szoftveres megvalósításához.

Ugyanazon erőforrások felhasználásával egymástól jelentősen eltérő termékek jöhetnek létre. Azt, hogy melyik anyagból, melyik gépen, melyik kolléga által, milyen termék fog elkészülni a technológia fogja meghatározni.

Technológiai törzsadatok:

• Műveletek, melyeket a felhasználó egyedileg tud létrehozni. A legtöbb vállalat- és termelésirányítási rendszer támogatja egyedi műveleti lépések létrehozását, bár a funkció mélységében jelentős különbségeket találhatunk egy általános ERP és egy kifejezetten a gyártó vállalatok számára fejlesztett termelésirányítási megoldás között. A dSuite rendszerben minden cég saját hatáskörben tudja az egyes műveletek egyedi tulajdonságait beállítani, paraméterezni. Ilyen beállítások lehetnek pl: időre való lejelentés lehetősége, párhuzamosan több gépen futtatható vagy több személy által párhuzamosan futtatható, tervezett mennyiségtől való eltérésének lehetősége stb. Ezek a beállítások mind azt a célt szolgálják, hogy az erőforrásokat a leghatékonyabban tudja tervezni a gyártástervező modul.
• Receptúrák, melyek az egyedileg létrehozott műveletekből összeállított technológiai leírások. Megadja, hogy egy adott termék hogyan tud elkészülni. A dSuite termelésirányítási rendszerben a recept magába foglalja:
  • A műveletjegyzéket, amely a korábban említett egyedileg létrehozott műveletekből kerül összeállításra.
  • A beépülő anyagokat (BOM listát)
  • Gépigények. A dSuite rendszerben minden művelethez munkahelyet kell rendelni, ahol az adott művelet végrehajtható. Ez lehet akár egy szerelőállomás vagy egy konkrét gép (marógép, présgép stb.) Nagy erőssége a dSuite rendszernek, hogy támogatja az alternatív gépeket egy receptben történő kezelését.
  • A szerszámigényeket. Fröccsöntő szerszámok kezelése, beleértve a többfészkes szerszámok kezelését is.
  • A képesítésigényeket. Személyi kompetenciák, vagy akár gondolhatunk itt egy targoncavezetői engedélyre. A mai napig nagyon sok termelésirányítási rendszer nem kezeli vagy csak felületesen kezeli a személyi képesítéseket és kompetenciákat, pedig ezek szintén kritikus gyártástervezési információk.
  • A műveleti idők megadására is, ami lehet bruttó és nettó idő, így el lehet különíteni egymástól a valódi műveleti időt és a gépidőt
  • Futási selejtek beállításának lehetőségét, ami a tervezett és a gyártásra kiírt mennyiségek szempontjából érdekes, ugyanis a tapasztalati selejt mennyiség műveletenként megadható, így a rendszer már a gyártás kiírásakor a selejtekkel korrigált mennyiségre indítja a gyártást.
  • Átlapolási százalékot. Ez valójában azt jelenti, hogy az egymásra épülő műveleteknél, ahol a technológiai függés miatt nem felcserélhető a munkák sorrendje ott az átlapolási százalék megadásával lehet csökkenteni a munka átfutási idejét. Tehát az átlapolás azt adja meg, hogy a megelőző művelet hány százalékos készültségénél kezdhető meg a következő művelet.
  • Technológiai melléktermékek vagy hulladékok automatikus keletkeztetése: Ha bizonyos műveletek és felhasznált anyagok esetében technológiai szinten ismert, hogy milyen típusú és mennyiségű melléktermék vagy hulladék fog keletkezni, akkor ezt a dSuite automatikusan tudja keletkeztetni a lejelentett jó mennyiségek alapján.
• Alternatív anyagok kezelése: Természetesen a dSuite termelésirányítási rendszerben lehetőség van alternatív anyagokat meghatározni, ami azonban még ennél is fontosabb tulajdonsága, hogy a gyártás- és az anyagszükséglet tervezésnél is figyelembe veszi az egyes cikkalternatívákat.
• Alternatív receptek kezelése: Nem ritkaság, sőt mondhatni alapvető funkcionalitás, hogy egy termelésirányítási rendszer kezel alternatív technológiákat, így természetesen a dSuite is. Ez azt jelenti, hogy egy adott terméknek több receptje is lehet, ami a gyártástervezés és optimalizálás szempontjából érdekes.

Ezekből a rövid felsorolásokból – melyek a teljesség igénye nélkül készültek – is már látható, hogy a gyártással összefüggésben mennyi extra adatra van szüksége a felhasználónak ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjon hozni a gyártását illetően.

A gyártási törzsadatok mély kezelését bár teljesen nem sikerült kimeríteni, de talán már ebből is látszik, hogy egy termelésirányítási rendszer milyen irányban tud szofisztikáltabb lenni egy általános vállalatirányítási rendszernél.

A folytatásban megnézünk néhány hasznos rendszerfunkciót, ami könnyebben követhetővé és átláthatóbbá teszi a termelési folyamatot, valamint támogatja a hatékonyabb gyártást.