Egy termelésirányítási rendszer megtérülési területei és formái

Miért is lehet fontos számunkra egy termelésirányítási rendszer? Miért találkozni egyre több felületen olyan hirdetésekkel, tájékoztató anyagokkal, amelyek a digitalizációt, a szoftvereket és a különféle irányítási rendszereket népszerűsítik?

Munkánknak köszönhetően pontosan látjuk, hogy egy-egy informatikai fejlesztésnek igen komoly megtérülése lehet, ezért az elmúlt 22 év tapasztalataiból kiindulva sorra vesszük, hogy egy rendszer bevezetésének milyen megtérülési területei lehetnek.

Mivel rendkívül sokrétű egy komplett vállalat és termelésirányítási rendszer, ezért funkcionális területenként kiemelve haladunk végig ezen a témán.

1. Készlet és raktár

A készlet a gyártó és kereskedő vállalkozások számára a legfontosabb erőforrások egyike. Komoly és felelősségteljes feladat annak nyilvántartása, tervezés és beszerzése. A gyártó vállalatoknál az optimális felhasználás sem egy utolsó szempont.

Ebből is látszik, hogy azok a vállalkozások, melyek jól tudnak gazdálkodni a készlettel, azok igen komoly versenyelőnybe tudnak kerülni. Egy megfelelően kialakított és üzemeltetett rendszerrel az alábbiakat tapasztaltuk:

  • Készletek csökkenése, ezáltal lekötött tőke felszabadulás
  • Elfekvő és beragadt készletek megszűnése, szintén lekötött tőke felszabadulást eredményez
  • Készletszintek időszakos (szezonális) tervezésével és tartásával optimalizált raktárkészletet lehet kialakítani, ami fedezi a szükségleteket. Ennek köszönhetően kevesebb raktárra, vagy raktárhelyre van szükség (bérelt raktár esetében ez költséget tud csökkenteni)
  • Raktári adminisztrációs költségek csökkenése, a pontosan követhető raktározásnak köszönhetően, minden anyag/termék egyszerűen megtalálható, megszűnnek az anyagkeresésből származó üresjárati idők.
  • A jogosultsághoz kötött raktári műveleteknek köszönhetően, pontosabb tud lenni a valódi anyagfelhasználás, így jobban tervezhetőbbé válnak a beszerzési mennyiséget.

Az, hogy egy adott vállalkozás esetében mekkora tud lenni egy szoftverbevezetésnek a megtérülése a készletgazdálkodás oldalán, az nagyban függ a vállalkozás fejlettségi szintjétől ezen a területen. 

2. Anyagszükséglet tervezés, amit röviden csak MRP-nek nevez a szakma

Az MRP feladata az, hogy a vállalat pontosan lássa azt, hogy a teljesítendő vevői igények alapján milyen anyagszükségletei/anyagigényei keletkeznek a jövőben alapanyag, félkész termék és alkatrész szinten. Itt már látszik, hogy az anyagszükséglet tervező modul szoros kapcsolatban van az értékesítési, a raktár és készletkezelési, a gyártási és a beszerzési modullal.

Ahhoz, hogy jól tudjon működik egy anyagszükséglet tervező megoldás, a fent említett modulokkal valós idejű és állandó kapcsolatra van szükség, ami egy integrált rendszerben természetesen alapnak számít.

Az MRP, ha igazán jól működik, akkor azon túl, hogy beszerzési javaslatokat készít a kritikus cikkekre, alapanyagokra vonatkozón, még gyártási javaslatokat készít. Akár meghoz olyan döntéseket is, ami az ember számára nehézkes tud lenni (pl: Megrendeljem, vagy legyártsam?), vagy a szállítási határidő figyelembevételével melyik partnertől kell beszerezni az alapanyagot egy adott pillanatban.

A partnereink az alábbiakat nevezték meg, mint az MRP modul megtérülési dimenziói:

  • A beszerzések előre láthatóak, ezért kevesebb rendelésből és szállításból megoldható lesz a beszerzés, így kevesebb lesz a szállítási költség
  • A beszerzések csak akkor történnek meg, amikor azok valóban szükségesek, ezért kisebb a raktározási költség, nem áll tőke a feleslegesen túlrendelt készletben
  • Csökkenek vagy teljesen megszűnnek azok az esetek, amikor nem a lehető legolcsóbb alapanyagból lesz legyártva egy termék, ezáltal minimumom tartható a termékek gyártási költsége.
  • A beszerzésekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok lényegesen kevesebb emberi erőforrást igényelnek.

3. Gyártástervezés és optimalizálás megtérülése

A gyártástervező modul használatában természetesen csak olyan vállalkozások érdekeltek, melyek tevékenysége magába foglalja valamilyen termék fizikai előállítását az eldobható műanyagkéstől a repülőgépig.

Mivel a gyártástervezés, főleg az optimalizálás problémaköre meglehetősen bonyolult, ezért a valóban használható szoftveres megoldások száma igencsak korlátozott, pedig egy gyártó vállalat hatékonyságának szempontjából az egyik legfontosabb terület.

Egy jó gyártástervező megoldástól elvárható:

  • Az ütemezett terv minden pillanatban megvalósítható,
  • Figyelembe veszi a technológiai függőségeket
  • Figyelembe veszi az egyes erőforrások elérhetőségét (gépek, szerszámok, emberi erőforrás stb.)
  • Költségalapú optimalizálást végez és ennek eredménye alapján javasol ütemtervet
  • Figyelembe veszi a mozgási adatokot, azaz biztosítja a terv és a valóság közötti kapcsolatot
  • Lehetővé teszi alternatív technológiák kezelését, amiket figyelembe vesz a tervezéskor
  • Vizuális és könnyen áttekinthető felületet biztosít a felhasználónak

Egy jól megválasztott gyártástervező és optimalizáló rendszer számos területen hoz megtérülést vagy eredményez megtakarítást az azt használó vállalkozás számára. A megtérülés mértéke ezek összességéből alakul ki.

A megtakarítások a következő területeken jelentkeznek:

  • Vevői rendelések pontos határidőre való kiszolgálása
  • Átállások számának csökkentése, növekvő hatékonyság, kevesebb selejt
  • Optimális gép és emberi erőforrás kihasználás, üresjárati idők drasztikus csökkenése
  • Kisebb készletszintek az alapanyagoknál, félkész termékeknél és késztermékeknél egyaránt
  • Pontosabb előrejelzések
  • Rugalmasabb és gyorsabb reagálás a változásokra és a nem várt eseményekre
  • A döntések kiértékelése azok költségvonzata alapján.

Ezen hatások egy része pontosan számszerűsíthető, míg mások nehezen vagy egyáltalán nem.  De azt lehet mondani, hogy a gyártástervező modul átlagosan 9-12 hónap alatt visszahozza a befektetett összeget. 

4. Üzemi adatgyűjtés

Az üzemi adatgyűjtés modul szintén a gyártást végző vállalkozások esetében érdekes megoldás. Szinte minden cégnél találhatóak valamilyen papír alapú gyártáskísérő vagy gyártáskövető lapok, melyek végig követik egy-egy termék útját a gyártásban. Ezeket a lapokat az üzemi dolgozók kézzel töltik, ha töltik. Rendkívül fontos információk vannak ezeken a lapokon, melyek sok esetben csak napokkal később kerülnek feldolgozásra.

A mai felgyorsult világban, ahol a legtöbb iparágban szinte Just-in Time kell gyártani, ott ez az időveszteség nem fér bele. Valós időben kell reagálni a gyártásban felmerülő, nem várt eseményekre. Ezt a gyors beavatkozási lehetőséget biztosítja az üzemi adatgyűjtés, melyet a legtöbb szoftverben egy üzemi terminálom (számítógépen), vagy tableteken futtatnak.

Az üzemi terminálokon végrehajtható fontosabb műveletek:

  • Tervezett munka kezdése és az azokhoz felhasználandó erőforrások
  • Termelt munkadarabok és a felhasznált anyagok mennyiségei
  • Selejt mennyiségek és azok okai
  • Géphibák és azok okai
  • Egyéb állások és azok okai
  • Átállások és azok jóváhagyásai
  • Műszakváltások támogatása

Az üzemi adatgyűjtés megtérülése nem egyértelműen meghatározható, mert a raktározással és a termelésoptimalizálással ellentétben kevés közvetlen költségmegtakarítást hoz. Viszont a gyűjtött adatok elemzése, kiértékelése során hozott döntések annál nagyobb megtakarításokhoz vezetnek.

 A modul bevezetési költségének megtérüléséhez a következők járulnak hozzá:

  • A termelésben dolgozó kollégák teljesítményének ellenőrzése, annak pontos mérése
  • Géphibákra, kiesésekre, csúszásokra azonnali gyors reakció, kármentés
  • A dolgozói és gép teljesítmények pontos mérése, a rosszul teljesítések felderítése
  • Átállások, anyag –szerszámcserék valódi időszükségletének mérése, normáik pontosítása
  • A dolgozó megkapja mindazon információkat, amik szükségesek a jó minőségű és hatékony munkavégzéshez
  • A gépek kihasználtságának mérése
  • A jellemző selejt okok, és minőségi problémák felderítésével javítható a termékek minősége
  • A jellemző állás okok és karbantartások felderítésével javítható a gépek kihasználtsága
  • A technológia idők és normák pontos mérése. Azoktól való eltérés jelzése. Normák növelésének, és a ciklusidők csökkentésének a lehetősége
  • Dolgozói és technológiai fegyelem nyomon követése
  • Percre pontos visszajelzés a termeléstervezésnek az üzem állapotáról és munkafolyamatok elkészültségéről

A megtérülési idő átlagosan 16-24 hónap, de valójában ez is nagyban függ attól, hogy az adott vállalkozás korábban milyen formában gyűjtötte és használta fel ezeket az adatokat, valamint attól, hogy mennyire tudtak megfelelő döntéseket hozni a korábbi adatgyűjtésből származó információk alapján.

Összességében tehát elmondható, hogy egy informatikai fejlesztést igenis lehet és kell is termelőeszközként kezelni, mert nagyban hozzá tud járulni egy vállalkozás sikeres és versenyképes működéséhez, de ennek előfeltétele, hogy a megfelelő rendszer kerüljön kiválasztásra és bevezetésre. Arra a kérdésre, hogy „hogyan lehet a megfelelő rendszert kiválasztani” a következő cikkünkben igyekszünk majd néhány hasznos tippet adni.